Ungvári királyi katolikus gimnázium

[A koraújkorban:] Középiskolájának elődje 1614-ben nyílt meg Homonnán mint nagygimnázium a jezsuiták vezetése alatt. 1640-ben az iskola áttelepült Ungvárra, továbbra is a jezsuiták tanítottak benne. Tanára volt Dayka Gábor. Tanulólétszám 1770-ben: 64 parvista, 18 principista, 21 grammatista, 12 szintaxista, 26 poéta, 26 rétor, összesen: 167. 1773 után világi papok és világi tanárok vették át a tanítást. [1775-ben Mária Terézia a kollégium tulajdonjogát átengedi a munkácsi görög katolikus püspökségnek, de a gimnázium addig régi helyén maradt, míg 1783 és 1785 között el nem készült az új épület a jezsuita templomtól délnyugatra induló utcában.] marad ] 1777-től az első Ratio, 1806-tól a második Ratio szerinti nagygimnázium. A tanítás nyelve 1844 után a latin maradt, segédnyelv a magyar és a rutén. – [A szabadságharc után:] 1851/52-ben hatosztályos gimnázium, 1857/58-ra alakult ki a főgimnázium, az első érettségit e tanév végén tartották. A tanítás nyelve a magyar, segédnyelv a rutén. Ettől kezdve „királyi katolikus” intézmény [addig „cs. kir. államgymnasium ”. 1893 és 1895 között Trefort Ágoston miniszter rendeletére új épületet kapott.] – Tanulólétszámok: 1859: 354 (?); 1880: 499 (38); 1900: 590 (39); 1910: 468 (30). – [A trianoni impériumváltás után:] 1919-től – csehszlovák fennhatóság alatt – a csehszlovák állami reálgimnáziummá alakult intézménynek (amelynek tanítási nyelve a szlovák és a rutén lett) magyar tagozata volt. 1939 tavaszától – magyar fennhatóság alatt – magyar tannyelvű egységes gimnázium, rutén tagozattal. 1941-től az iskola hivatalos neve: „m. kir. állami Drugeth Gimnázium” (az alapító Drugeth Jánosról elnevezve). E tanévtől kezdve a rutén tagozat önálló rutén gimnáziumként működött. Tanulólétszám 1942-ben: 526 (31). 1945 után – szovjet fennhatóság alatt – rutén tannyelvű középiskola. (KIKT)