Pápai református kollégium

[A középkorban:] A 15–16. század fordulóján városi plébániai iskola működött Pápán. – [A koraújkorban:] Ebben az iskolában az 1530-as években kezdett érvényesülni előbb az evangélikus, majd a református szellem, ennek nyomán a korábbi humanista gimnáziumi tananyagot teológiával bővítették. (A régebbi szakirodalomban szereplő 1531-es évszám természetesen nem a pápai református kollégium alapítási éve. „Nem alapításról van szó, hanem egy régebbi intézmény átalakulásáról. A sárospataki és a debreceni kollégium hasonló módon, hosszú forrongás után szintén városi plébániai iskolából alakult ki. Az ő esetükben sem ismerjük pontosan, hogy mikor váltak reformált iskolává” [Ruzsás Lajos, et al., 13]). Első iskolaszabályzatáról 1585-ből van híradás. A 17. század első felében egy tanár a teológiát oktatta, a nagygimnáziumi osztályokat pedig a nagydiák-preceptorok. Folyamatos volt a tanítás 1752-ig, amikor a közeli Adásztevel faluba kényszerültek költözni a diákok, tanárukkal együtt. Innen 1783-ban térhettek vissza Pápára. 1791-től két, 1801-től három tanár tanított a bölcseleti alapozást is nyújtó teológiai tagozaton. 1834-ben kezdődött a jogi oktatás. Az 1840-es évek második felében kilenc tanára volt az akadémiai részlegnek. 1841/42-ben Petőfi Sándor és Jókai Mór a bölcselet-tagozat növendéke volt. – [A szabadságharc után:] 1851-től helyi tantervű gimnázium 10, 1853-tól 7, majd 8 tanárral. 1857-től főgimnázium, az első érettségit 1857 őszén tartották. 1860-ban visszaállították a 6 osztályos 7 tanáros gimnáziumot, fölötte a bölcselet-alapozású teológiával. Megszüntették az érettségit is, ezt azonban 1863-tól újra megtartották, a bölcseleti tanulmányok közé iktatva. 1861/62-től a gimnáziumi osztályokat ismét preceptor-nagydiákok oktatták, helyüket 1872/73-tól foglalták el újra a tanárok. 1868-tól kétesztendős a bölcselettagozat, végén érettségivel. A gimnáziumi és a bölcseleti tagozat 1880-tól vált közös szervezetű főgimnáziummá. 1924-től humán gimnázium, 1935-től egységes gimnázium. Tanulója volt Nagy László költő. – Tanulólétszámok: 1880: 337 (?); 1900: 500 (42); 1910: 630 (42); 1924: 552 (47); 1932: 506 (57); 1942: 527 (49). – [A kommunista hatalomátvétel után:] 1948-ban – a magyar kormány és a református egyház vezetősége között létrejött megegyezés alapján – továbbra is felekezeti iskolaként folytatta működését 1952-ig. Ekkor államosították. Neve ettől fogva Petőfi Sándor Leánygimnázium. (KIKT)