Nagyszalontai községi gimnázium

[A koraújkorban:] Egy tanár vezetése alatt álló református iskolájában a 18. század elejétől időnként a latin nyelvtant, illetőleg a kisgimnáziumi, esetleg nagygimnáziumi tananyagot is oktatták. 1797-től nagygimnázium, egy tanárral. A reformkorban esetenként segédtanárt alkalmaztak, ilyen volt az iskola korábbi tanulója, Arany János 1838–1840 között. – Tanulólétszámok: 1834: 50 1835: 52 1842: 53 1843: 54. – [A szabadságharc után:] 1852–1854 között a latinos tananyag oktatása szünetelt. 1854-től helyi tantervű algimnázium. 1862-től két, 1863-tól három tanára volt. 1875-től polgári iskolával egybekapcsolt algimnázium, 1887-től önálló gimnázium. 1907-ben a községtől átvette az állam és főgimnáziummá fejlesztette. Az első érettségit 1910/11 végén tartották. Tanulólétszám 1910-ben: 296 (22). – [A trianoni impériumváltás után:] 1919 után – román fennhatóság alatt – magyar tannyelvű maradt. Tanulólétszám 1923-ban: 315, 1924-ben: 389. 1923-tól fokozatosan megszűnt a magyar tanítási nyelv, 1926-tól kizárólag románul folyt az oktatás. 1932–1937 között négyosztályos algimnázium. 1940 őszétől – magyar fennhatóság alatt – mint „m. kir. állami Arany János Gimnázium” működött tovább, 1940/41-ben I-VIL, 1941 őszétől mind a nyolc osztályban folyt a tanítás, magyarul. Tanulólétszám 1942-ben: 277 (11). 1945-től – román fennhatóság alatt – az iskola magyar jellege megszűnt. (KIKT)