Nagybányai katolikus gimnázium

[A koraújkorban:] A jezsuiták 1696-ban nyitották meg kisgimnáziumukat, 1706–1714 között politikai okokból szünetelt a tanítás. Ezután nagygimnázium. 1773-ban a minoriták vették át a tanítást. 1779-től kisgimnázium. 1789-től újra nagygimnázium az első Ratio, 1806-tól a második Ratio szerint. 1810-től az iskola újra a minoritáké, ők tanítottak benne 1887-ig. 1844-től az oktatás nyelve a magyar. – Tanulólétszám 1790-ben: 52 (az I. legalsó osztályban 15, II. 10, III. 12, IV. 11, V. 5); 1800-ban: 89 (33, 14, 13, 16, 13); 1825-ben: 168 (55, 33, 24, 20, 18, 18); 1835-ben: 212 (53, 43, 32, 33, 33, 18); 1847-ben: 187 (51, 42, 30, 31, 17, 16). – [A szabadságharc után:] 1852-től algimnázium. 1869-ben az V., 1870-ben a VI. osztály nyílt meg; majd 1878-ban a VII., 1879-ben a VIII. osztályban kezdődött el a tanítás. Az első érettségi 1879/80 végén zajlott le. – 1887-ben az addigi városi katolikus főgimnáziumot átvette az állam, tantestülete ettől kezdve világi tanárokból állt. 1861-től a tanítási nyelv magyar és román, 1868-tól a magyar. – Tanulólétszámok: 1880: 240 (7); 1900: 306 (24); 1910: 362 (19). – [A trianoni impériumváltás után:] 1919-től – román fennhatóság alatt – román tanítási nyelvű gimnázium. 1940 őszétől – magyar fennhatóság alatt – „m. kir. állami gimnázium”, magyar oktatás-nyelvvel. Tanulólétszám 1941-ben: 349 (12). 1945-től az iskola felett a magyar tanügyigazgatás illetékessége megszűnt. (KIKT) – 1948-tól 1. sz. Általános Iskola román és magyar tagozattal, 1989-től Petre Dulfu nevét viseli. Magyar tagozatai 1998-ban, illetve 2014-ben átkerültek a Németh László Elméleti Líceumba, a külvárosba.