Miskolci Lévay József református gimnázium

[A középkorban:] Városi plébániai iskolája a 15. században s a 16. század első évtizedeiben működött, talán a humanizmus szellemétől is érintve. – [A koraújkorban:] Ez a 16. század közepén vált protestánssá, tovább folytatva a humanista gimnáziumi tananyag teológiával bővített oktatását. 1648-tól nagygimnázium, egy tanárral. 1708-ból ismerjük első iskolai rendtartását. 1782-től két, 1809-től három, 1819-től négy tanár oktatott a rektor mellett a bölcseleti-teológiai tagozaton. 1835-ben kibővült a bölcselettel alapozott teológia tananyaga, az itt tanító tanárok száma hatra emelkedett. Ettől kezdve az iskolát „líceum”-nak nevezték. A gimnáziumi osztályokat a reformkor végéig nagydiák-preceptorok oktatták. A tanítás nyelve 1839-től a magyar. – Tanulólétszám 1765-ben: akadémiai tagozaton 41, gimnáziumban 233, elemi tagozaton 102, összesen 376. – 1812-ben: akadémiai tagozaton 60, gimnáziumban 262, elemi tagozaton 141, összesen 463. – 1835-ben: akadémiai tagozaton 71, gimnáziumban 268, elemi tagozaton 120, összesen 457 növendék. – 1845-ben: akadémiai tagozaton 59, gimnáziumban 181, elemi tagozaton 158, összesen 398 növendék. – [A szabadságharc után:] 1850-től fokozatosan – helyi tanterv alapján – kialakították a főgimnáziumot. Az első érettségit 1862/63 végén tartották. Az iskola 1921-ben felvette egykori diákja, majd tanára, Lévay József nevét. 1924-től reálgimnázium, 1935-től egységes gimnázium. – Tanulólétszámok: 1870: 427 (?); 1880: 450 (36); 1900: 430 (25); 1910: 414 (45); 1924: 536 (43); 1932: 583 (46); 1942: 694 (54). – [A kommunista hatalomátvétel után:] 1948-ban – mint református iskolát – államosították, és Mikszáth Kálmánról nevezték el, majd 1953-ban beolvadt a Földes Ferenc Gimnáziumba. (KIKT)