[A koraújkorban:] Református kisiskolájában az 1660-as évektől alkalmanként valószínűleg a latin nyelvtant is oktatták. 1754 körül vált egytanáros kisgimnáziummá, a 19. század elején nagygimnáziummá. Tanulólétszám 1804-ben (elemisták és gimnazisták együtt): 342; 1821-ben: rétor-poéta 13,.szintaxista 7, grammatista 14, elemista 285, összesen 365. 1821-ben a rektor mellett egy tanár és négy preceptor-nagydiák tanított. Az 1840-es évektől 1883-ig az iskolát „líceum”-nak nevezték. – [A szabadságharc után:] 1850-től helyi tantervű gimnázium, 1861-től megkezdődött főgimnáziummá alakítása. Az első érettségi 1867/68 végén volt. 1924-től reálgimnázium, amelyet 1925-ben egykori igazgatójáról, Szilády Áronról neveztek el. 1935-től egységes gimnázium. – Tanulólétszámok: 1880:115 (12); 1900: 379 (29); 1910: 239 (24); 1924: 342 (12); 1932: 282 (21); 1942: 362 (33). – [A kommunista hatalomátvétel után:] 1948-ban – mint református iskolát – államosították, továbbra is Szilády Áron Gimnázium néven folytatta működését. (KIKT)
Név
Kiskunhalasi Szilády Áron református gimnázium
Névváltozatok
Kiskunhalasi helv. hitv. lyceum; Kiskunhalasi református Szilády Áron gimnázium; Szilády Áron Gimnázium
Típus
iskola
Felekezeti jelleg
református
Létesítés éve
1754
Története
Bibliográfia
Adatok a lyceum történetéhez, in Ért 1871. – Nagy-Szeder István: Kiskunhalas város egyházainak, iskoláinak és közművelődésének története. Kiskunhalas 1936. – Sütő József: A Halasi • Református Oskola (Schola Reformata Halasiensis) történetének problémái, in Ért 1937. – Ért 1942. – Ért 1944-1947.