Csíksomlyói katolikus gimnázium

[A koraújkorban:] Az 1630-ban már meglevő, a ferencesek által vezetett kisgimnáziumban 1669-ben indult meg újra a tanítás, a tatárok 1661-i pusztítása után. Tanára volt Kájoni János. Tanulólétszám 1690-ben: 171, 1694-ben: 200. 1710-től nagygimnázium. Tanulólétszám az egyes osztályokban 1734-ben: declinista 119, parvista 100, principista 42, grammatista 32, szintaxista 26, poéta 16, rétor 18, összesen 353; 1773-ban 375, 1775-ben 392 tanuló. 1781-től a Norma Regia szerinti nagygimnázium. Tanulója volt Gábor Áron. – 1851-től algimnázium. Ekkor a ferenceseket kiszorították a tanári karból, – s részben világi papok, részben világi tanárok tanítottak ezután. 1857–1859 között hétosztályos gimnáziummá fejlesztették, 1873-ban indult meg a VIII. osztály. Az első érettségit 1873/74 végén tartották. 1866-tól az erdélyi róm. kat. Státus iskolája. – Tanulólétszámok: 1880: 190 (7); 1900: 372 (30); 1910: 322 (12). – A főgimnázium 1911-ben Csíkszeredára költözött át. – [A trianoni impériumváltás után:] 1919 után – román fennhatóság alatt – magyar tannyelvű és felekezeti jellegű. 1940 őszétől – magyar fennhatóság alatt – egységes gimnázium [és ekkor veszi föl a Segítő Mária nevet]. Tanulólétszám 1942-ben: 497 (13). 1945-től – román fennhatóság alatt – felekezeti jellege és magyar tanítási nyelve 1948-ig változatlan. (KIKT) 1948-tól állami, magyar nyelvű líceumként működött, 1960-tól román tagozata is volt. A kommunista diktatúra bukása után az állami intézmény a Márton Áron Főgimnázium (2015-től Gimnázium) nevet vette föl, és 1991-től az épületben működik a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium is.