Szentes város Felsőpárt városrészében, amelyet főként szegényebbek laktak 1920-ben jött létre a város második lelkészsége, amely azonban anyagi nehézségek miatt 1925-től szüneteltette működését. Miskolczy Jenő főplébános 1932-ben ismét megpróbálta életre kelteni, ezért kápolnát és paplakot építtetett (Jókai utca 104.). A szomszédos telket az építendő templomnak szánta. Ezután történt, hogy 1936-ban a Buda visszafoglalásának 250. évfordulóján rendezett szentesi ünnepségen Röss Bertalan kapucinus prédikált, aki annyira megnyerte a plébános és a hívek tetszését, hogy a rendjét Hanauer István váci püspök közbenjárásával meghívták a felsőpárti kápolna vezetésére. A kapucinusok vállalták, hogy felépítenek egy 1500 hívőt befogadó templomot, valamint hittant oktatnak két városi és nyolc tanyai iskolában. A rend tagjai 1936 októberében költöztek Szentesre, és a lelkészlakást rendházzá bővítették. 1938-ban Juhász Iréneusz atya vette át a lelkészséget, és a nehéz háborús viszonyok ellenére elérte, hogy 1942-ben megkezdték a templom építését, Fábián Gáspár terve szerint, és azt 1943-ban Pétery József váci püspök felszentelte Jézus Szíve tiszteletére. A költségeket Fekete Demeter és felesége Aradi Viktória hagyatéka és más kegyes adományok fedezték. A templomot 1943-ban Márton Lajos festőművész díszítette magyar és ferences témájú freskókkal (a magyar szentek, Brindisi Szt. Lőrinc és Szentes népe hódolnak Jézus Szent Szívének; Szent Ferenc Greccióban; Szent Klára megvédi Assisi városát). ■ A lelkészségen 1944-ben harmadrendi közösség, Rózsafüzér-társulat, Credo egyesület, Szívgárda működött. A kapucinus atyák nagy buzgalommal, sokszor kerékpárral jártak ki misézni a tanyaközpontokba (Magyartés, Zalota, Mentesrét, Bökény, Cserebökény, Ecser, Vekerhát), ahol 30-50 hívő várta őket. ■ A lelkészség 1945-ben plébánia rangjára emelkedett. Radnai Anasztáz házfőnököt 1948-ban két provokátor a plébániai irodában tett kijelentései miatt izgatásért feljelentette, emiatt több, mint négy évet börtönben töltött. ■ A szerzetesközösség a rendi jog szerint mindvégig hospitium (nem teljes jogú rendház) maradt. ■ A szerzetesrendek magyarországi felszámolása során, 1950 őszén a rendházat megszüntették, de a kapucinusok váci egyházmegyés papként folytathatták munkájukat. A plébános 1952-ig Hartványi János kapucinus maradt, majd helyére egyházmegyés papokat helyeztek, de mellettük egészen 1976-ig működött egy vagy két kapucinus segédlelkész (Hartványi János, Sörédi Arnold). ■ (Koltai András, 2025)
Elöljáró (superior): Hartványi László/János (1936–1938); Juhász István/Iréneusz (1938–1944); Boros Vilmos/Ildefonz (1944–1948); Radnai Antal/Anasztáz (1948); Komlósi Imre/Ágoston (1948–1950); Hartványi László/János (1950–1952).
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok