Türjei premontrei prépostság

Türje nembeli Szentgróti Dénes bán alapította 1235 előtt, Szűz Mária tiszteletére, Csornáról érkezett szerzetesekkel. A 13. század második felétől hiteleshelyi tevékenységet is végzett itt a rend. A konvent létszámának csökkenése miatt azonban 1351-ben elvesztette hiteleshelyi jogát, és később se nyerte vissza. Téglából épült román stílusú temploma háromhajós, mindhárom apszisa félköríves záródású, a középső kinyúlik, nyugati homlokzatán két torony díszíti. A templom hajójában az 1990-es években végzett falkutatás során a Szent László-legenda jeleneteit ábrázoló, középkori falképciklus került elő. A 16. század első felében férfiágon kihalt a prépostságot alapító Szentgróti család. Birtokaik nagy részét a berekszói Hagymásy család tagjai szerezték meg örökösödés, vétel vagy csere útján. 1535-től a Hagymásyak gyakorolhatták a kegyúri jogot is. A Hagymásy család tagjai a 16. század folyamán áttértek református hitre, s ezzel a monostor sorsa is megpecsételődött. Hagymásy Kristóf és Euszták kifosztotta a monostort, az épületeket pedig, a templom kivételével, 1543-ban részlegesen lerombolták. 1546-ban rövid ideig Márton prépostot is fogva tartották. Hagymásy Euszták 1547. január 1-jén felgyújtotta a prépostházat és a konvent épületét. A lerombolt épületek köveit a szentgróti vár építéséhez hordták el. ■ Sitkey Mihály, az utolsó prépost 1569-ben bekövetkezett halálát követően a prépostság kommendátorok kezére került. 1654-ben Hagymásy István szentgróti várkapitány eladta birtokait Batthyány Ádámnak. Az újjáépítés helyett a kommendátor prépostok erődítménnyé alakították a monostort, amely így a veszprémi végvári védrendszer része lett, egészen a 17. század végéig. ■ 1703-ban Franz von Schöllingen, az alsó-ausztriai Pernegg premontrei prépostja visszaszerezte Türjét a rend számára. A prépostságot 1737-ben Nikolaus Zandt gerasi apát, Pernegg adminisztrátora eladta a hradischi (Hradisko, Morvaország) apátság által birtokolt csornai prépostságnak (a Batthyány család, mint kegyúr beleegyezésével), de az átadásra csak Leopold Walthum türjei prépost halála után, 1741-ben került sor. Ekkor Rafael Nolbeck csornai prépost (a hradischi konvent tagja) vette fel a türjei prépost címét. ■ Már Walthum rendbe hozatta a romos templomot, és a déli mellékszentély helyett sekrestyét építtetett, amely egybefüggött az épülő barokk rendházzal.. Thaddäus Schrabel prépost és Hönig Lajos adminisztrátor az 1760-as évek elején Mózer Pál sümegi építőmesterrel építtette át a templomot. Északi falához pedig 1762-ben hozzáépítették a Szent Anna-kápolnát, majd a szentélyt ész északi mellékapszist 1763-ben kelet felé meghosszabbították. Ekkor készült el a rendház épülete. 1761–1764 között Dorffmaister István díszítette freskókkal a templom szentélyét, a Szent Anna kápolnát, illetve a rendház lépcsőházát és a refektóriumot. Ő festette a templom három oltárképét, köztük az Angyali üdvözletet ábrázoló főoltárképet is. Thaddäus Schrabl prépost halála után, 1766-ban a hradischi apát úgy döntött, hogy szétválasztja a csornai és a türjei prépostságot. Ezt a Batthyány család nevében Batthyány József kalocsai érsek is jóváhagyta, így Türje külön prépostokat kapott, akiket a hradischi konventből választottak. II. József 1785-ben a türjei prépostságot is feloszlatta. ■ A premontrei rend magyarországi visszaállításakor, 1802-ben a türjei prépostságot ismét Csornával egyesítették. A préposti címet a csornai prépost viselte, a kis létszámú konvent pedig rendi plébániaként működött, egészen 1950-ig, a szerzetesrendek magyarországi felszámolásáig. ■ A rendház államosított épületében 1951 óta szociális otthon működik. A templom a rendszerváltoztatást követően visszakerült a Csornai Premontrei Prépostsághoz. ■ (Kara Anna, 2022–2026)