Kispesti bazilita rezidencia

Kispest, mivel 1950-ig nem volt Budapest része, nem a hajdúdorogi egyházmegye, hanem a váci püspök joghatósága alá tartozott. A Pest környéki görögkatolikusok az 1920-as évek végétől próbálták elérni különböző egyházi fórumokon, hogy számukra is alapítsanak parókiát, amit a területileg illetékes latin ordináriusok nem támogattak. Azonban 1938-ban a váci püspök római biztatásra elfogadhatónak látta azt a lehetőséget, hogy a máriapócsi baziliták vállalják az itteni hívek ellátását egy, a közelben letelepedő szerzetesen keresztül. Jőcsák Máté máriapócsi házfőnök, miután a hívekkel és a püspökkel is egyeztetett, úgy ítélte meg, hogy ezt a feladatot a rend nem tudja vállalni. 1947-ben a hívek újabb felterjesztést nyújtottak be a prímáshoz, kérve a szórványban élő görögkatolikusok helyzetének megoldását. Feltehetően ez az igény segítette elő, hogy az 1946-ban Makón, az egyházközség káplánlakásában megtelepedett baziliták 1948-ban Kispestre költöztek, és ott alapítottak új rezidenciát. A helyszín kiválasztását az is indokolta, hogy az új rezidenciát tanulmányi házként kívánták működtetni az oktatási intézményekhez szükséges bazilita tanerők budapesti képzése során. Így 1948-ban megvásárolták Sármér Antalné kúriai bíró özvegyének kispesti házát. Ennek középső szobáját kápolnává alakították, majd a lakók elköltözése után a kápolna a déli oldal két szobájába költözött. A ház másik részében három rendtag lakott, akik az egyetemre is járhattak. ■ A ház és a kápolna a magyarországi szerzetesrendek 1950. évi államosítása után a hajdúdorogi egyházmegye fenntartásában működött, 1953-tól a baziliták helyét az egyházmegye papjai (köztük 1960-ig a Központi Szemináriumban tanuló doktoranduszok). A kápolnát 1968-ban Török Ferenc tervei szerint szerint úgy nagyobbították meg, hogy hozzácsatoltak egy szobát és egy folyosót, továbbá lesüllyesztették a padlózatot és magasították a mennyezetet. ■ A rendszerváltás után újra a bazilita rend tulajdona lett. 1994-től 2011-ig es években a rendtagok látták el a parokiális szolgálatot, és egyben ismét tanulmányi háznak használták. Azután a hajdúdorogi egyházmegye, majd főegyházmegye bérleti szerződés keretében szabályozza a használatot. ■ (Terdik Szilveszter, 2025)