Kolozsvári ferences rendház

Titulus

Havas Boldogasszony (ad Nives Marianas)

Típus

rendház

Felekezeti jelleg

katolikus

Létesítés éve

1486

Cím

Kolozsvár / Cluj

Története

A ferencesek első kolozsvári temploma és kolostora azon a telken épült, amelyet 1486-ban I. Mátyás király parancsára a város adott az obszerváns vikária tagjainak. A Szűz Mária tiszteletére szentelt templom 1503-ban már állt. A kolostorban 1535-ben 35 ferences élt. A város unitáriussá lett polgárai 1556 márciusában elűzték belőle a szerzeteseket, Mikola Boldizsár gvardiánt és társait megölték, a templomból pedig eltávolították a képeket és a szobrokat. A templomot később református templomként használták, a kolostor köveiből pedig 1654-ben református iskola épült. ■ A ferencesek csak 1725-ben tértek vissza a városba, de nem eredeti helyükre, hanem a volt domonkos templom és kolostor épületébe (Karolina tér, Piata Muzeului). Ennek helyén állt a város első temploma, amelyet a XI. század végén, vagy a XII. század elején építettek, egyes feltételezések szerint egy római szentély romjaira. Eleinte plébániatemplom volt, majd 1420 táján az ide telepedő domonkos szerzetesek kapták meg. Gótikus átépítése a 15. század közepe táján kezdődött, és 1521-ig tartott. A templom melletti kolostor kétemeletes, gótikus stílusú, négyszögletű kerengős udvarral. A szerzetesek elűzése után, 1556-tól a kolostorban egy ideig Izabella királyné lakott, majd unitárius iskolaként működött. A templom birtoklói hol a lutheránusok, hol a reformátusok illetve az unitáriusok voltak, annak függvényében, hogy mikor milyen vallású volt a város vezetése. A Habsburg-uralom kezdetekor, Lipót király 1693-ban a templomot és a kolostort a jezsuitáknak adta. Miután ők saját templomot építettek, 1725-ben Antalffi János püspök nevében Szabó Mihály kolozsvári plébános átadta a templom kulcsait a ferences stefanita rendtartomány megbízottjának, Antalffi Istvánnak, a visszatérő ferencesek első házfőnökének. 1727-ben beiktatták a ferenceseket. A kolostor épülete és a benne működő Szent Bonaventura nyomda 1949. szeptember 23-án az államosítás áldozata lett. ■ Zeneiskola működött benne 2011-ig. A templomban 1976-tól kezdődött újra ferences jelenlét, szigorúan csak templomszolgálatra. 1990-től négy-öt fős ferences közösség él itt. ■ (Jonica Xénia 2024)

Archontológia

Gvardiánok: Sántha Angelusz (1903–1904), Imre Márk (1904–1905), Trefán Leonárd (1905–1914), Szabó Piusz (1914–1915), Kelemen Ágoston (1915–1924), Máthé Benvenut (1924–1927), Trefán Leonárd (1927–1932), Vitéz Berárd (1932–1933), Boros Fortunát (1933–1939), Puskás Hugolin (1939–1940), Takács Gábor, (1940–1942), Ambrus Kapisztrán (1942–1943), Szőcs Dénes (1943–1945), Benedek Fidél (1945–1948), Stöckl Odorik (1948–1949), 1949–1976 között nincs ferences jelenlét a kolostorban és a templomban, Ferencz Ervin (1976–1981), Bartók Albert (1981–1989), Pap Leonárd (1989–2000), Bőjte Mihály (2000–2006), Bakó Gábor (2006–2009), Plank István (2009–2013), Pantea Tibor (2013–2019), Orbán Szabolcs (2019–2022), Srádi Benjamin (2022-).

Bibliográfia

Eszterházy János: A kolozsvári Boldog-Asszonyról czímzett domonkosok, jelenleg ferencziek egyházának történeti és építészeti leírása, in Magyar Sion 4(1866) 584–585. – SchemProvStephOFM 1906, 63-64. – Csánki 1890–1913, V, 320. – Lux Kálmán: A kolozsvári szentferencrendi kolostor épülete, in Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyve 1(1920–1922), 129–139. – Szabó 1921, 288-289. – Karácsonyi 1923–1924, II, 99–103. – Lux Kálmán: A kolozsvári szentferencrendi kolostor épület, in Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyve 1920–22, 129–139. – György 1930, 241-254. – Lux Géza, A kolozsvári ferencrendi, egykor dominikánus kolostor, in Szépművészet 3(1942):5, 115–118. – Boros Fortunát: Kolozsvár kincse. Az óvári ferences kolostor mint műemlék. Kolozsvár, 1944. – A mi templomunk: Áttekintés a ferences templom életéről, szerk. Benedek Fidél, Kolozsvár, 1946 (A kolozsvári ferencesek kétszáz éve, 1745–1945, 2. füzet). – Benedek Fidél, Kolozsvári ferencesek: Betekintés a kolostor életébe. Kolozsvár, 1946. (A kolozsvári ferencesek kétszáz éve 1745–1945, 3. füzet). – Kolozsvár építészeti és művészeti emlékei a XIX. század közepéig, in Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. kötet. Bukarest, 1982, 120–121, 142–143. – Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz, Kolozsvár, 1992, 43–45. – Entz 1996, 147–152, 345–348. – Sas Péter: A kolozsvári ferences templom, Kolozsvár 1999. – Rusu 2000, 106–108. – Romhányi 2000. – Benedek 2005–2008, II, 267–292. – Asztalos Lajos: Kolozsvár épített kincsei, Kolozsvár, 2008, 54–58.

Projekt

Szerzetes Magyarország 1918–2051

Név

Kolozsvári ferences rendház

Rendtartomány	Kapcsolat kezdete	Kapcsolat vége
Legszentebb Üdvözítőről nevezett Ferences Rendtartomány	1486	1556
Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány	1725	1949
Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány	1976

Kolozsvári ferences rendház

Az intézménynek otthont adó települések

Az intézményt befogadó rendtartományok

DMappák

Suche

Kolozsvári ferences rendház

Az intézménynek otthont adó települések

Az intézményt befogadó rendtartományok

DMappák