A csíksomlyói búcsújárás első említése egy 1444-ben kelt pápai búcsúengedélyben található. A ferencesek az 1440-es években Hunyadi János erdélyi vajda támogatásával telepedtek meg a kegyhelyen. 1448-ra felépítették a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt gótikus templomot (amely a vele egykorú tövisi ferences templomhoz volt hasonló), és azzal egyidőben kolostort is emeltek. Ennek emlékét egy gótikus ablakkeret és egy portálé őrzi. A templom legértékesebb tárgya, a búcsújárás fő célpontja Szűz Mária, mint Napba Öltözött Asszony kegyszobra, amely a 16. század elején hársfából készült. A templomot és kolostort már kezdettől fogva erős falak övezték. Ide menekült a környék népe a 16–17. században a sorozatos török és tatár betörések idején. ■ Bár az épületeket többször is felégették, kifosztották (1553, 1601, 1661, 1694, 1705), de a kegyszobor megmaradt. A hagyomány szerint 1661-ben az egyik tatár vezér el akarta szállítani, de az olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökör sem tudta elhúzni a szekeret. 1694-ben Nizet Ferenc belgiumi származású ferences vezetésével a diákok és a nép visszaverték a tatárokat. A diákok a Kissomlyó oldalában, a reggeli ködben olyan zajt csaptak, hogy a tatár betörők nagy hadsereget sejtve megfutamodtak. A kolostor mai alakjában 1773 és 1779 között épült, a későbarokk templomot pedig 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin terve szerint, és 1876-ban fejezték be a templomi berendezésekkel együtt, amikor Fogarassy Mihály erdélyi püspök felszentelte. A berendezés nagyobb részét Papp Miklós brassói művész készítette. A kolostorban 1675-től 1854-ig nyomda, a 17. században képíró műhely működött, 1668-tól pedig gimnázium is tartozott hozzá. A gimnazisták játszották a híres passiójátékokat és iskolai színjátékokat. 1940-ben földrengés miatt a templom homlokzata és oldalfalai megrepedtek, ezért 1942-ig kettős betongyűrűvel vették körül. A templomot 1948-ban XII. Piusz pápa „basilica minor” (kisbazilika) rangra emelte. ■ 1951-ben a kommunista hatalom elvette a ferencesektől a kolostort, amelyet szakiskolaként és annak bentlakásaként (diákotthon) használtak. Miután 1963-ban a templom mögött fölépült egy modern iskolaépület, a kolostorban csak a bentlakás maradt. 1957-ben ismét ferences templomigazgatót neveztek ki Daczó Lukács személyében, aki a nehéz körülmények között sokat tett a búcsújárás megőrzése érdekében. 1970-től munkáját más rendtársai folytatták. ■ A kolostor könyvtára Erdély egyik legértékesebb egyetlen fennmaradt középkori eredetű magyar könyvgyűjteménye. 1951 után évekig lepecsételve a helyén maradt, majd 1962-ben anyagát átszállították a Csíki Székely Múzeumba, ahol ma is található. A legértékesebb könyveket azonban 1944-ben a háborús front közeledtével a ferencesek elrejtették, és ezek csak az 1980-as években, károsodva kerültek elő. A búcsújáróhely 1990-től a magyar nyelvterület egészéről vonzott zarándokokat, olyan tömegben (250-300 ezer ember), hogy a kegytemplomban, vagy a templom előtti téren nem is fértek el. Ezért a Kis- és Nagysomlyó hegyek között szabadtéri oltárt építettek. Amikor 2019. június 1-én Ferenc pápa felkereste Csíksomlyót, ő is ennél az oltárnál misézett. ■ (Jonica Xénia 2024)
Gvardiánok: Paál Kap. János (1886–1912); Albert Kasszián (1913); Sándor Vitális (1914–1917); Kovács Atanáz (1918–1923); Réthy Apollinár (1923); Biró Benedek (1924–1927); Takács Gábor (1927–1933); Genszky Jukundián (1933–1935); Vitéz Berárd (1935–1936); Szőcs Dénes (1936–1943); Hajdu Leánder (1943–1948); Tamás Filibert (1948–1949); Ismeretlen; Daczó Lukács (1957–1970); Écsy János (1970–1982); Pöchaker Balázs (1982–1989); Bartók Albert (1989–1999); Márk József (1999–2000); Bálint Kapisztrán (2000–2003); Bakó Pál (2003–2005); Albert Leánder (2005–2007); Péter Artúr (2007–2012); Bőjte Mihály (2012–).
meltematricula@gmail.com
https://melte.hu
https://www.facebook.com/magyaregyhazileveltarosok