[A koraújkorban:] Unitárius iskolájában az 1550-es évektől kezdve a rektor esetenként-időnként a latin nyelvtant, illetőleg a kisgimnázium, esetleg a nagygimnázium tananyagát is oktatta. A 18. század elejétől nagygimnázium, teológiai előkészítéssel. A reformkor végéig egy tanára volt, a kisebb tanulókat nagydiák-preceptorok oktatták. A tanítás nyelve az 1840-es évektől a magyar. – Tanulólétszámok (elemi és gimnáziumi tagozat együtt): 1835: 90, 1840: 140, 1845: 131. – [A szabadságharc után:] 1854-től helyi tantervű ötosztályos gimnázium négy tanárral, 1873-ban újabb tanári állást szerveztek. 1878 őszétől fokozatosan polgári iskolává alakították át. 1905-től négyosztályos gimnázium, amelyet 1908-ban átvett az állam, s megkezdte főgimnáziummá fejlesztését. 1911/12 végén volt az első érettségi. Tanulólétszám 1915-ben: 299 (30). – 1919 után az iskola felett a magyar tanügyigazgatás illetékessége megszűnt. (KIKT)
Név
Tordai unitárius gimnázium
Névváltozatok
Tordai négy osztályú unitárius gimnázium; Tordai m. kir. állami főgimnázium; Jósika Miklós Elméleti Líceum
Típus
iskola
Felekezeti jelleg
unitárius
Létesítés éve
1550
Megszűnés/államosítás éve
1908
Története
Bibliográfia
Varga Dénes: A tordai unitárius gimnázium története. Torda 1907. – Adatok a tanév történetéhez: az államosítás, in Ért 1908.