Név
Pécsi Nagy Lajos ciszterci gimnázium
Névváltozatok
Pécsi jezsuita gimnázium; Pécsi bencés gimnázium; Pécsi katolikus gimnázium; Ciszterci rend pécsi rón. kath. gimnáziuma; Ciszterci rend pécsi Nagy Lajos gimnáziuma; Nagy Lajos Gimnázium
Típus
iskola
Felekezeti jelleg
katolikus
Létesítés éve
1687
Története

[A középkorban:] Első iskolája a középkori káptalani iskola, amelynek első adata a 11. század elejéről való. Ez a török hódoltság koráig, a 16. század közepéig működött. A török hódoltság idején a jezsuiták tartottak fenn 1617-től kisgimnáziumot. – [A koraújkorban:] A jezsuiták – rögtön a török kiűzése után – 1687-ben újjászervezték iskolájukat. (Mészáros Ferenc szerint [Mészáros KG, 177] alapítását 1699-ben erősítette meg a király, ekkor nyílt meg az iskola. Kiss Albin 1687-től hoz adatokat a kisgimnázium működésére. 1694-ben nagy összegű alapítvány történt részére, ebből kezdték építeni az új iskolaépületet. Az 1699-i királyi diploma ezt erősítette meg. Az 1687-es évszám azonban nem az iskola alapítását jelenti, hanem minden valószínűség szerint a török uralom alatt is itt működő jezsuiták latin iskolájának a töröktől való felszabadulás utáni folytatását.) Eleinte kisgimnázium, 1716-tól nagygimnázium, amelyet 1773-ig a jezsuiták vezettek, majd volt-jezsuiták és világi papok tanítottak benne, 1777-től az első Ratio szerint. 1802-ben a bencések vették át, 1806-ban a második Ratio szerint átalakítva az iskola rendjét. 1814-ben a ciszterci rend kapta meg az iskolát. Tanára volt Faludi Ferenc, Pray György, tanulója Virág Benedek, Garay János. – Tanulólétszámok: 1716: 229; 1774: 302; 1815: 488; 1830: 465; 1845: 407. – 1786-ban Pécsre helyezték a bölcseleti és jogi fakultásból álló győri akadémiát, ez 1802-ig maradt itt. 1831-ben nyílt meg a püspöki akadémia („líceum”), amelynek bölcseleti fakultásán a ciszterciek tanítottak (a jogi fakultáson világi papok). – [A szabadságharc után:] 1851/52-ban a nagygimnáziumból és a bölcselet-fakultásból létrehozták a főgimnáziumot, az első érettségit 1852 szeptemberében tartották. Tanára volt Békefi Rémig, tanulója Fináczy Ernő, Babits Mihály. 1921-ben az iskola felvette Nagy Lajos király nevét. 1924-től reálgimnázium, 1935-től egységes gimnázium. – Tanulólétszámok: 1860: 391 (19); 1880: 483 (28); 1900:433 (30); 1910:484 (37); 1924:449 (38); 1932: 500 (59); 1942: 506 (62). – [A kommunista hatalomátvétel után:] 1948-ban – mint római katolikus iskolát – államosították, s továbbra is Nagy Lajos Gimnázium néven folytatta működését. (KIKT)

Bibliográfia
Kath.Gymn. 177-181. – Szalay Alfréd: A cziszterczi rend pécsi róm. kath. főgymnasiuma és társháza, in Ért 1866. – Nemes Tivadar: A zirc-ciszterci rend pécsi róm. kath. főgymnásiumának története. Pécs 1895. – NB 142-143. – Kiss Albin : A pécsi gimnázium története. Pécs 1914. -Ért 1942. – Ért 1944-1946. – A pécsi Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola jubileumi évkönyve, szerk. Dobay József. Pécs 1973. – Lukács CP (in ditione turcica Quinqueecclesiis), Mészáros MI 32, 116-177. – Rajczi Péter: Pécs város középiskolái 1849-1868 között. PAB-VEAB Értesítő. Székesfehérvár 1978. 195-203.

Az intézményhez tartozó települések

Település Kapcsolat kezdete Kapcsolat vége
Pécs 1687

DMappák