Budapesti (pesti) piarista gimnázium

[A koraújkorban:] Pest első középiskolája – a piaristák által vezetett nagygimnázium – 1717-ben nyílt meg. 1752-ben kezdődött a tanítás a világi ifjak számára szervezett bölcselet fakultáson, ahol ugyancsak a piaristák tanítottak. Ez utóbbi 1784-ig működött, tanárai az 1770-es években elsőként kísérleteztek a magyar nyelvű bölcseletoktatással. Növendékük volt Batsányi János. A nagygimnáziumban 1777-től az első Ratio, 1806 után a második Ratio szerint folyt az oktatás; a reformkor idején a piarista tanárok kitűntek a magyar nyelv és irodalom oktatásával. Tanulójuk volt Verseghy Ferenc, Bajza József, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Táncsics Mihály, Madách Imre, Eötvös Loránd. 1844-től a tanítás nyelve a magyar. Eötvös József miniszter 1848 őszén itt próbálta ki középiskolai reformtervét. – Tanulólétszámok: 1720: 232; 1750: 568; 1801: 346; 1810: 494; 1825: 917; 1840: 751; 1847: 571. – [A szabadságharc után:] 1851-ben kiépült a főgimnázium, az első érettségit 1850/51 végén tartották, 118 vizsgázóval. Az iskola működése folyamatos 1924-ig, ekkor humán gimnáziummá alakult, 1935-től egységes gimnázium. Tanára volt Horváth Cyrill, Takáts Sándor, Kornis Gyula, Balanyi György, Sík Sándor, tanulója Szerb Antal, Örkény István, Thurzó Gábor, Pilinszky János, Hevesy György. – Tanulólétszámok: 1860: 614 (37); 1880: 588 (25); 1900: 682 (45); 1910: 698 (60); 1924: 821 (68); 1932: 701 (58); 1942: 817 (39). – [A kommunista hatalomátvétel után:] 1948-ban – mint római katolikus iskolát – államosították [és két évig Ady Endre Gimnázium néven működött]. 1950-től – az állami hatóságok és a magyar püspöki kar között létrejött egyezmény alapján – római katolikus gimnáziumként működött tovább, a piaristák vezetése alatt, Piarista Gimnázium néven. (KIKT)