Hadikfalva

A székely határőrség erőszakos szervezése (madéfalvi veszedelem, 1764) után Bukovinába menekült székelyek községe. Plébániája 1919-ig a lembergi, Bukovina román elfoglalása után a jászvásári püspökséghez tartozott. A falut Enzenberg tábornok alapította, a 40 alapító család Hadikfalvának nevezte el, mert gróf Hadik András tábornok letelepedésükért cserébe mentességet szerzett a katonáskodás alól. 1941-ben a falu teljes lakossága (néhány, főként vegyes házasságú család kivételével) Németh Kálmán plébános vezetésével Bácskába, az elmenekült szerb önkéntesek egyik telepeire költözött. Regőce külterületén Hadikfalva, Újfutak külterületén Alpárpuszta és Irmovapusztán (Bácshadikfalva, Horthyvára, Stepaničevo), Kiszács külterületén Hadikhalom (Tankosičevo), Hadiktelke (Novi Kisač), Ófutak-Újmajorban Hadikliget (Veternik), Ófutak pusztáján Hadikszállás (Vojvoda-Mišič), Temerin belterületén Hadikföldje (Staro Djurdjevo), Őrszállás külterületén Hadikkisfalu (Aleksa Šantič), Ófutak külterületén Hadikszállás, a Turjához tartozott Bácsszőregpusztán Hadiknépe, Bajmok külterületén Hadikörs (Mozda Mišičevo), Hadikújfalun (Rata) és Hadikvég (Mišičevo) néven hoztak létre településeket. 1944 nyarán menekülniök kellett a szerb partizánok elől, a Dunántúlon telepedtek le.